Tudástár

Újdonságok a teljes test MRI (WB-MRI) vizsgálatok területén – mi vár ránk a 21. században?

A teljes test MRI (WB-MRI) az 1970-es években történt első bevezetése óta folyamatosan fejlődő képalkotó technika, amely egyidejűleg képes akár a test több pontján jelentkező betegségek egyidejű kimutatására. Széleskörű anatómiai lefedettsége és nagy kontrasztfelbontású képalkotása lehetővé teszi a multiszisztémás betegségek megfelelő értékelését. 


Miért a teljes test MRI? - Előnyei más képalkotó technikákkal szemben

Míg évtizedekig kontrasztanyagra is szükség volt a megfelelő diagnosztikai specificitás eléréséhez, mára a teljes test MRI (WB-MRI) vizsgálatok vitathatatlan előnye, hogy a diffúzió-súlyozott MRI (DWI) kifejlesztésésével napjainkra ezen anyagok használata nélkül is kiváló kontrasztot biztosítanak az elváltozás és a háttér között. Mindeközben megfelelő térbeli felbontást biztosít, és akár az 5-10 mm méretű fokális elváltozások is kimutathatóvá válnak. Diagnosztikai specificitása és szenzitivitása a PET-CT-hez mérhető, azzal szemben viszont előnye, hogy rendszeres nyomonkövetésre is biztonságosan alkalmazható, valamint képes a válasz heterogenitásának monitorozására is daganatos betegeknél. Az MRI hardver és szoftverfejlesztések folyamatos célja a vizsgálati idő csökkentése, melyek elvégzése jelenleg kb. 40-50 percig tart. 

Hol és mikor indokolt a használata?
Az ionizáló sugárzás veszélyeivel kapcsolatos növekvő orvosi tudatosság, valamint az MRI folyamatos technológiai fejlődése elősegítették a teljes test MRI (WB-MRI) térhódítását. Első megjelenése óta WB-MRI egyre több területen kerül be akár a rutin vizsgálati eljárások közé. Újonnan megjelenő indikációi többek között:

  •  a rákszűrés a genetikai hajlammal rendelkező népesség körében;
  •  a daganatos betegségek stádiummeghatározása;
  • képalkotási eljárás a gyermekeknél, terhes nőknél és specifikus genetikai rendellenességeknél az ionizáló sugárzás elkerülése érdekében;
  • rosszindulatú csontvelőbetegségek azonosítása, a válaszreakció értékelése, valamint olyan szövődmények kimutatása, mint a törések vagy a gerincvelő kompressziója;
  • valamint olyan nem onkológiai gyulladásos állapotok, mint a spondyloarthropathiák és myopathiák. 

Mi várható a jövőben?

Kétségtelen, hogy a WB-MRI felhasználási területei egyre tovább bővülnek. A betegek és a klinikusok egyaránt hajlandóak a hosszabb vizsgálati időt választani az eljárás azon tulajdonságaiért, mint a hamarabb felállítható diagnózis, a diagnosztikai pontosság javulása, valamint a sugárterhelés és a kontrasztanyagok alkalmazásának csökkentése. Az ultrarövid TE (UTE) MRI és a kompressziós szekvenciák alkalmazásával végzett legújabb fejlesztések a jövőben valószínűleg javítani fogják a tüdőmetasztázisok teltes test MRI-vel (WB-MRI) történő kimutatását, és így átfogóbb értékelést tesznek majd lehetővé. Az olyan feljesztések, mint a mesterséges intelligencia használata, jelentősen csökkentik majd a vizsgálati időt is, így az akár kevesebb, mint 10 perc alatt elvégezhető lehet. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az eljárás széles körben általánosan használhatóvá váljon. A teljes test MRI-t (WB-MRI) modern radionukleáris képalkotással kombináló hibrid képalkotás pedig a szinergiák kihasználásával a stádiummeghatározásban, valamint az egész nyomonkövetés során játszhat további fontos szerepet.

Forrás:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8519652/