Edd magad boldoggá!
Az vagy, amit megeszel – tartja a mondás, és egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszerünkben lezajló folyamatok nem csak az emésztésünkre korlátozódnak. A bél-agy tengely, ami az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kapcsolatát jelenti, egyre ismertebb fogalom. Az idegrendszer hat a belekre, az emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van olyan központi idegrendszeri funkciókra, mint a gondolkodás vagy a fájdalomérzékelés. Révész Anett dietetikussal, a MIND Klinika munkatársával beszélgettünk.
Mi az, amit az idegrendszerünk és az emésztésünk kapcsolatának ismeretéből egyszerűen profitálhatunk a mindennapokban?
Ezt a kapcsolatot ún. neurotranszmitterek tartják fenn, melyek információkat hordoznak fel-alá. Ilyen kémiai hírvivő molekulából többféle van, de talán a legérdekesebb közülük a szerotonin, amelynek a hangulatunk szabályozásában van nagy szerepe. Mivel így tél vége felé picit depresszívebbek vagyunk, talán érdemes elgondolkodni azon, hogyan tudjuk ennek a molekulának a képződését mi magunk is elősegíteni. Természetesen a megfelelő táplálkozással, hiszen a szervezet szerotonin receptorainak körülbelül 90%-a a bélben található, ami azt jelenti, hogy az étrend hatással lehet az érzelmekre. A szerotonin a triptofán nevű aminosavból keletkezik, mely esszenciális a szervezetünk számára. Ez azt jelenti, hogy az emberi test nem tudja előállítani, hanem táplálékkal kell bevinni azt.
Mit érdemes fogyasztanunk ahhoz, hogy ez a szerotoninszint megfelelő legyen, és jókedvűek, kiegyensúlyozottak legyünk, ne szenvedjünk álmatlanságban?
Leginkább a tojás, a tejtermékek, a hal, a szárnyasok, a hüvelyesek, az olajos magvak és a szója tartalmaz triptofánt, ezekkel tudjuk biztosítani a szerotoninképződést. Nagyon fontos, hogy mindezek mellé minőségi szénhidrátot is fogyasszunk, amely lassan szívódik fel, és lehetőleg minél kevésbé feldolgozott, ilyen például a zab, a quinoa, a köles, a hajdina, a teljes kiőrlésű búza, az árpa, a rozs. De a zöldségek, gyümölcsök is a szénhidrátok körébe tartoznak, és fontos kiemelni a rosttartalmukat, mely a vastagbélben élő jótékony baktériumok fontos tápláléka. A megfelelő – triptofánban gazdag – táplálkozás, a bél-mikrobiom egyensúlya, a testmozgás és a napfény mind fontosak ahhoz, hogy a szervezetben elegendő mennyiségű szerotonin képződjön, elsődlegesen a bélben, másodsorban pedig az agyban.
A mikrobiom az, amit bélflórának is hívunk?
Tulajdonképpen igen, gyakran emlegetik egymás szinonimájaként a két kifejezést. Mikrobiom alatt értjük a bennünk élő baktériumok, vírusok, gombák összességét, mely mindenkinél teljesen egyedi, olyan, mint egy ujjlenyomat. A mikrobiomot alkotó mikroorganizmusok a szervezet különböző területein oszlanak meg, ezek közül a legnagyobb mennyiség a béltraktusban, azon belül is a vastagbélben található. A szájüreg, a felső légutak, a genitáliák, a bőr szintén jelentős mikroorganizmus-közösséggel jellemezhetők.
A mikrobiom összetételéből következtetni lehet bizonyos betegségekre?
Igen, székletminta segítségével történik a bél-mikrobiom rendszer vizsgálata, ebből megállapítható, hogy hányféle bélbaktérium van a szervezetben, esetleg melyik gyulladáskeltő, vagy éppen jótékony a testünk számára. Találunk néha olyan specifikus bélbaktériumokat is, melyek akkor tudnak túlszaporodni, ha kialvatlanok vagyunk, túl sok gyorsan felszívódó szénhidrátot, többszörösen feldolgozott élelmiszert fogyasztunk. Az utóbbiak miatt megnő a Lachnospirales baktériumok aránya, melyek számos állapot – elhízás, inzulinrezisztencia és cukorbetegség – kialakulásáért felelnek. Hippokratész szerint a „halál a belekben lakozik”, éppen ezért jó hír az, hogy az orvostudomány fejlődése által egyre többet tudunk erről a „csőrendszerről” és sokat tehetünk azért, hogy az élet, az egészség és a gyógyulás forrása legyen számunkra.
Az interjú a Szimpatika Magazin XV. Évfolyam, 2. számában jelent meg.
Az interjút Kalmár András készítette.
Köszönjük Szimpatika Magazin!