A GE Medical Systems LUNAR Prodigy Pro típusú csontsűrűség mérő készülék kategóriájában az egyik legmodernebb. Ez a készülék a csontsűrűség mérés mellett alkalmas a testösszetétel vizsgálatra is, illetve kimutatja a zsírszövet és az izomtömeg eloszlását is testrészek szerint. Nagyon pontos és klinikai szintű eredményt ad.

Csontsűrűség mérés, ODM

A csontritkulás (orvosi nevén oszteoporózis) egy olyan anyagcsere-betegség, amely során a csontok tömege és sűrűsége csökken, szerkezetük meggyengül, így nő a törékenységük. 

A csontsűrűség mérés, azaz az oszteodenzitometria (ODM) a csontok ásványianyag-tartalmának mérésére szolgál, a csontok sűrűségét határozza meg. Az eljárás röntgen sugár alkalmazásával működik, a sugárzás mennyisége azonban csekély egy hagyományos röntgen vizsgálathoz képest.

Hazánkban az 50 év fölötti korosztályból kb. 1 millióan szenvednek csontritkulásban. A szakértők becslése szerint az 50 év feletti nők fele és a férfiak negyede csontritkulással küzd.

Tanulmányok kimutatták, hogy az 50 év feletti, még csontritkulásban nem szenvedő felnőttek egyharmadánál valamilyen mértékben csökkent csontsűrűség (oszteopénia) tapasztalható. Az oszteopénia a csontritkulás korai stádiuma, kezeletlenül csontritkuláshoz vezethet.

 Mi okozza a csontritkulást?

A csontritkulás az életkor előre haladtával alakul ki, a csontok elveszítik a regenerálódási képességüket.

A csontok élő szövetek, mint a test bármely más része. Lehet, hogy nem úgy tűnik, de életünk során folyamatosan pótolják saját sejtjeiket és szöveteiket. Körülbelül 30 éves korig a test természetes módon több csontot épít, mint amennyit elveszít. 35 éves kor után a csontok lebomlása gyorsabban történik, mint ahogy azt a test pótolni tudja, ami fokozatos csonttömeg-vesztéshez vezet. Csontritkulás esetén ez a folyamat gyorsabb ütemben zajlik. 

A csontritkulás kockázati tényezői

Csontritkulás bárkinél kialakulhat, viszont bizonyos egészségügyi állapotok/betegségek növelhetik a kockázatát: 

• Nők körében, ha posztmenopauzában vannak
• pajzsmirigy túlműködése esetén
• emésztőrendszeri betegségek (lisztérzékenység, gyulladásos bélbetegség)
• autoimmun betegségek
• vérképzőszervi rendellenességek
• krónikus máj- vagy vesebetegség

A betegség a változókori hormonszint változás miatt nőknél jóval gyakoribb, mint férfiaknál, illetve a kialakulás kockázatát növelheti az alacsony calcium bevitel, az alacsony testsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életmód.

50 év fölötti pácienseknél szűrő jelleggel 3 évente javasolt a vizsgálat elvégzése, ill. kontroll vizsgálatként, az alkalmazott terápia hatékonyságának nyomon követésére. 

Mik a csontritkulás tünetei?

A csontritkulásnak nincsenek tünetei, mint sok más betegségnek. A leggyakoribb „tünet” a csont hirtelen eltörése, különösen egy kisebb esés vagy kisebb baleset után, amelynek általában nem lenne csonttörés a következménye.

Habár a csontritkulás közvetlenül nem okoz tüneteket, előfordulhat, hogy néhány változást észlel a szervezetében, amelyek azt jelenthetik, hogy csontjai veszítenek erejükből vagy sűrűségükből. A csontritkulás figyelmeztető jelei a következők lehetnek:

• magasságvesztés
• a természetes testtartás megváltozása (nagyobb görnyedés vagy előre hajlás).
• légszomj (ha a gerincoszlop porckorongjai annyira összenyomódnak, hogy csökkentik a tüdőkapacitást).
• ágyéki gerinc fájdalom

A vizsgálat ellenjavallatai

• várandósság esetén
• Beültetett implantátumok esetén, amennyiben az a mérési területre esik (csípőprotézis, ágyéki gerinc fém beültetés) az adott régióról a vizsgálat nem készíthető el, a mérési eredmény nem értelmezhető.
• 48 órával a vizsgálat előtt adott röntgen kontrasztanyagok módosítják az eredményt
• szoptatás esetén mérlegelendő a vizsgálat, 24-48 óráig nem ajánlott az anyatej adása

Hogyan történik a csontsűrűség mérés?

 Előkészület:

• Nem szükséges különösebb előkészület.
• A vizsgálat napján nem ajánlott kalcium tartalmú étrend-kiegészítőt bevenni.
• Ékszereket, övet, fém tárgyakat el kell távolítani a test vizsgált területéről.

A vizsgálat menete:

• A páciens ruhában a vizsgálóasztalon fekszik vagy csukló mérésénél széken ül.
• A gép egy alacsony dózisú röntgensugarat bocsát ki, amely kétféle energiával dolgozik.
• A legtöbbször a csípő és a lumbális gerinc (ágyéki csigolyák) területét vizsgálják, mert itt lehet a legjobban kimutatni a csontritkulást.
• A mérés 5–15 percet vesz igénybe.

Eredmény:

• Az eredményt T-score és Z-score formájában kapja meg közvetlenül a vizsgálat után
• T-score: Az adott személy csontsűrűsége a fiatal felnőttek átlagához képest. Az átlagtól való eltérés arányos a csonttörés kockázatával
• 0 – -1: normál
• -1 – -2,5: osteopenia (csökkenő csontsűrűség, de még nem csontritkulás)
• -2,5 alatt: csontritkulás
• Z-score: Az azonos korú, nemű és testalkatú emberekhez viszonyított érték (főleg fiatalabbaknál vagy férfiaknál használják)

Teljes testösszetétel vizsgálat

A teljes testösszetétel vizsgálat egy olyan diagnosztikai eljárás, amely során meghatározzák, hogy a test hány százalékát alkotja

• zsír (testzsír %),
• izom (izomtömeg),
• csont (csonttömeg),
• víz (testvíz %),
• és egyéb összetevők.

Ez a vizsgálat hasznos lehet fogyókúra, edzésprogram vagy egészségi állapot felmérése céljából, és sokkal pontosabb képet ad, mint például a testtömeg-index (BMI).

Milyen módszerrel történik a testösszetétel-vizsgálat?

DEXA– kettős energiájú röntgenabszorpciometria

• Ugyanaz a gép, amivel a csontsűrűséget mérik, képes teljes testösszetételt is vizsgálni.
• Nagyon pontos és klinikai szintű eredményt ad.
• Kimutatja a zsírszövet és az izomtömeg eloszlását is testrészek szerint.